2012. május 8., kedd

Hangjelek a Víz Alól

A bálnák sokféle módon kommunikálnak egymással, a hosszúszárnyú bálna harmonikus énekétől egészen az ámbráscet magas hangú csettegéséig.

Szívhez szóló vallomás a tenger mélyéről

A Csendes-óceán mélyén valahol egy hím hosszúszárnyú bálna énekel. Dala mormogások, elnyújtott, mély bődülések, nyögdécselések szabályos sorozata. amelyet időnként sóhajok, csicsergő hangok és éles sikolyok szakítanak meg. 5-30 másodpercig tartanak ezek a hangjelek, amelyeknek egyes részei úgy ismétlődnek, mint a versek és dalok refrénjei. Néha egy magányos hím dala akár 24 órán keresztül is tarthat. Az Atlanti-óceánban élő hosszúszárnyú bálnák hímjei is énekelnek, de daluk különbözik a csendes-óceáni társaikétól.

Figyelemfelkeltés A hosszúszárnyú bálna fejjel előre kiveti magát a vízből,
majd oldalra fordulva visszacsapódik a tengerbe. Ezzel megrémíti a halrajokat,
 ugyanakkor azonban a mutatvánnyal felhívja magára a többi cet figyelmét

A hosszúszárnyú bálnák dalai a kutatók szerint állandóan változnak: egyes részeik módosulnak, de új motívumok is kerülnek bele. Mi a célja ezeknek a szép vallomásoknak? A hosszúszárnyú bálnák főként olyan helyeken énekelnek, ahol a párzási időszakban vannak. Az egyik elmélet szerint a dalok a vetélytársakat tartják távol egymástól, így a hímeknek elegendő „tér” áll rendelkezésre az udvarláshoz. Egy másik elképzelés szerint a hímek ilyenkor mutatják meg, milyen hosszan tudják visszatartani lélegzetüket, és ezzel „férfiasságukat” szeretnék fitogtatni.

Rejtély, hogyan képesek a hosszúszárnyú bálnák egyáltalán hangokat kibocsátani. A víz felszínén csak akkor tűnnek fel a buborékok, ha a bálna dühbe gurul, „éneklés” közben viszont nem láthatók. Hangképzéskor a hosszúszárnyú bálna a levegőt olyan „szerveken” fújja keresztül, amelyek a levegőáram hatására rezgésbe jönnek, de a folyamat során levegő nem kerül a vízbe. Lehetséges, hogy a levegő a hangképzés közben a bálna fejében elhelyezkedő csöves üregek bonyolult rendszerében ide-oda áramlik, vagyis a fej hatalmas hangerősítőként működik.

Szoros kötelék A ceteknél a legszorosabb a kapcsolat anya és kicsinye között van.
A hosszúszárnyú bálnaborjú születése után kb. egy évig együtt marad anyjával.
A hosszúszárnyú bálna egyéb kapcsolata nem tartós, legfeljebb néhány óráig vagy napig tart.

Szinte hihetetlen, milyen ügyesen használják fel a hosszúszárnyú bálnák és más cetfélék a víz kedvező akusztikai tulajdonságait (például azt, hogy a vízben a hang körülbelül négyszer olyan gyorsan terjed, mint a levegőben). Nagyon gyakran kiszökellnek a vízből, egész testükkel a levegőbe emelkedve, majd visszacsapódnak a tengerbe. A hosszúszárnyú bálnáknál a zoológusok azt is megfigyelték, hogy farkukkal gyakran a víz felületére csapnak, hogy felhívják magukra a fajtársaik figyelmét.


A barázdás bálna rejtélyes kiáltása

Időnként furcsa hang rezegteti meg a tenger vizét: tónusa tiszta, rezgésszáma alacsony (20 Hz). Ez az ember által énekelhető legmélyebb hang. A dal két és fél percenként egymást követő hangjelekből áll, és kb. 15 percig tart; ezt „20 hertzes jel”-nek nevezték el, és rejtélyét sokáig nem tudták megfejteni. Végül felfedezték, hogy a barázdás bálna bocsátja ki ezt a hangot.

„Mélyről jövő” basszus A barázdás bálnát könnyű megismerni jellegzetes hátúszójáról
és folyamatos, mély, monoton hangjáról

A barázdás bálna testének hossza elérheti a 26 m-t, de méretét tekintve így is „csak” a második legnagyobb az óriásbálna mögött. Úszásban viszont a leggyorsabb a sziláscetek között. A barázdás bálnák hatalmas testű állatok. Kiáltásaik akár 500 km-re is elhallatszanak, így kiváló lehetőséget biztosítanak az ismerősök és a rokonság közötti kapcsolattartásra.


Óceáni hírek víz alatti kódban

Nem minden cet tartozik a tenorok vagy a basszusok közé. A legnagyobb fogascet, az ámbráscet például a magasabb rezgésszámú csettegések meglepően széles skáláját használja fel, amikor fajtársaival közölni akar valamit. Minden egyednek speciális kombinációjú csettegéssorozata van, amely a csoporton belül azonosítja őt. Az ámbráscetek 10-20 tagú családba tömörülnek, amelyek általában felnőtt nőstényekből és azok utódaiból állnak.

Nagyfejűek Az ámbráscet profilból minden más fajtól különbözik.
Négyszögletes fejének hossza eléri akár az 5 m-t is, a cet teljes hosszúságának egyharmadát.
A kifejlett állat 90 percig képes levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Lemerülési szándékát általában úgy jelzi, hogy farkát a levegőbe emeli.

A hímek általában 7-11 éves korukban, vagyis a felnőtté válás idején, elhagyják a családot, és a fiatal hímek csoportjához csatlakoznak. 18-21 éves koruktól magányosan élnek, és csak a párzási időszakokban ternek vissza a csoportba.

Amikor az ámbráscet család a víz alá bukás után ismét visszatér a tenger felszínére, tagjaik csettegéssorozatokat kibocsátva kommunikálnak egymással. Ezeknek a hangjeleknek feltehetően rendkívül fontos társas funkciója van, például a párzás és a táplálékszerzés időszakában. De használják őket veszélyhelyzetben is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése